Gondolatok a kísérői találkozó után...

Február 17-én csütörtökön került sor az idei évben az első kísérői találkozónkra itt Szegeden. Röviden beszámolok a programról. Ez egy nagyon kis csapat, egy hitoktató, egy önkéntes ifjúsági csoportvezető és egy a JOC-ban önkéntesként működő kísérő vesz részt rajta, de mivel talán egy új gondolat, módszer a kísérés amit mi most megpróbálunk alkalmazni érdemes rá figyelmet fordítani. ,

Cardijn bíboros, a felnőtteknek fontos feladatot szánt a a fiatalokkal való pasztorációs munkában. Egyrészt az ő jelenlétük biztosítja, hogy a fiatalok, munkásfiatalok kapcsolatban legyenek az Egyházzal, plébániával. Cardijn fontos szerepet lát a felnőtteknek a fiatalok összegyűjtésében, közösségé alakításában, formálásában, küldetésének megtalálásában. És mi a szegedi JOC-ban meg is tapasztaltuk, hogy a fiatalok közössége egyáltalán megmaradjon (amikor megalakult a mozgalom nem voltak felnőtt kísérők, hanem a mozgalom fiatalokból állt) a felnőtt kísérő minőségi jelenléte kell.

Ezen gondolatok tartanak minket össze, és a találkozóink fő célja a tapasztalat megosztás.

A mostani találkozónkon első pontban az elkészült kísérői kézikönyvvel ismerkedtünk. A most áttanulmányozott részben a vezetés és a kísérés közötti fejezetet volt tanúságos számunkra. Fő célunk, hogy a fiatalok váljanak vezetővé a csoportban, de legalábbis elősegítsük az aktivitásukat. A francia JOC kísérői által elkészített jegyzetben találkoztunk avval a gondolattal, hogy a beszélgetés elején, amikor minden fiatal elmondja a véleményét a témával a kapcsolatban, fontos, hogy a jelen lévő felnőtt csak a végén szólaljon meg, és akkor se a véleményét próbálja ráerőltetni a fiatalokra, hanem kérdésekkel próbálja több szempontból is megközelíteni a témát.

Sokszor problémát okoz nekünk, hogyan vigyük közelebb a fiatalokat a Biblia olvasásához. Felvetődött az a probléma, hogy az egyik beszélgetésen a fiatalok a kisebbségek témakörét hozták fel, és hogy nem vagyunk annyira olvasottak a Bibliában, hogy minden témára, pl. erre is kapásból tudjuk a választ, és hogy a beszélgetést egy nagy konklúzió irányába tereljük. Arra jöttünk rá, hogy talán a mi feladatunk az, hogy erőt merítve a Bibliában megjelenő értékekből, ezeket mutassuk be a fiataloknak. Ezek pedig hasznosak, hogy a fiatalok más szemszögből is rá tudjanak nézni a témára.

Erre szintén egy jó példa, hogy a csoportjainkban vallásos és nem vallásos fiatalok együtt alkotnak egy közösséget. Megfigyeltük, hogy a vallásos fiatalok igen ügyesen tesznek tanúságot. Például a fiatalok számára igen fontos téma a párkapcsolat. Nyíltan és őszintén beszélgetnek a megélt szerelmi kapcsolataikról vagy csalódásaikról. Ilyenkor egy tapasztalt és a keresztény értékeket követő fiatal felvetéseivel igen pozitív irányba tudja terelni a beszélgetést. Míg pedagógusként megtapasztaljuk, hogy pl. az iskolai szünetben is megosztják a fiatalok egymással a problémáikat (néha egy becsukott ajtó mögött egy tanár akaratán kívül is érdekes történeteket hallhat a diákoktól) a párkapcsolattal, szexualitással kapcsolatban. Viszont ha a környezet nem támogató, vagy nincs idejük a legtöbb szempontból megvizsgálni a helyzetet, akkor lehet hogy elhamarkodott döntéseket hoznak.

Felvetődött, hogy a módszerünk cselekedj része azért is hasznos lehet, hogy a felnőtt kísérő visszajelzést kapjon, mit visznek haza a beszélgetésből. Ha még nehezen találják a fiatalok a cselekvési lehetőségeket az adott témával kapcsolatba, akkor hasznos lehet megkérdezni, milyen gondolatokat visznek haza a beszélgetésből.

Dolgozni szeretnék a kísérői munka elterjesztésén is. Ez jelenleg a baráti kapcsolatok felhasználásával történik, de nyitott vagyok más lehetőségekre is, különösen, hogy a baráti kapcsolatok ne sérüljenek.