Világtalálkozó - 2004

A Keresztény Munkásifjú Mozgalmak Nemzetközi Koordinációja (CIJOC - Coordination Internationale de la Jeunesse Ouvrière Chrétienne) 2004. június 25. és 2004. július 29. között rendezte meg VI. világtalálkozóját Vittorchianóban, egy Róma melletti kis városban.

Itt olvasható a világtalálkozó után kiadott nyilatkozat.


A találkozón 50 különböző országból vettek részt küldöttek és a mozgalmat kísérő lelkészek. A Magyarországon civil szervezetként bejegyzett Keresztény Munkásifjú Mozgalom eddig megfigyelői státuszban vett részt a világszervezett munkájában, és ezen a találkozón kérte és meg is kapta a teljes jogú tagságot. Ezen a találkozón Magyarországról két fiatal képviselő és a mozgalom lelkésze, Simó Ferenc jezsuita atya vett részt. A magyar szervezet anyagi támogatásának is köszönhetően először képviseltette magát megfigyelőként Románia. Erdélyben 2003-ban jött létre 55 év kényszerű szünet után újra az első keresztény munkásifjú csoport, amely a JOC  mozgalom módszereivel dolgozik.
A találkozó címe „We are the difference” azaz „Mi magunk vagyunk a különbség” volt, témája pedig a fiatal munkások aktív részvétele a társadalomban és az Egyházban.


A találkozó elején bemutatkoztak a nemzeti szervezetek, megismerkedtünk egymás képzéseivel, legfontosabb akcióinkkal, amelyeket a munkásfiatalok érdekében folytatunk. Ezután előadásokra került sor, amelyek a fiatalok társadalomba való részvételéről szóltak. Egyik oka a társadalom különböző szintjein való részvételünknek az, hogy társas lénynek születtünk. Ez a szint a család, a szabadidő, a politika vagy a hitélet is. A részvétel pedig valamilyen cselekvést, akciót jelent.


Joseph Cardijn atya, aki a mozgalmat elindította, a társadalom minden szintjén buzdította a keresztény munkásfiatalokat a részvételre. Az ipari forradalomnak köszönhetően nagyon megváltozott a világ, és munkások milliói kerültek nagyon nehéz helyzetbe. Ma is megvan annak a veszélye, hogy kétsebességű társadalom alakul ki, szegények (szegény országok) és gazdagok (gazdag országok). Megismerve a fiatalok helyzetét a többi kontinensen, azt tapasztalhattuk, hogy mindenütt küzdenek problémával a fiatalok: nincs lehetőség a tanulásra, továbbtanulásra, nincsenek méltó munkakörülmények, viszont van bűnözés, AIDS,… Ez a rideg valóság


Mi keresztények valljuk, hogy a fiatal munkásokat Isten a saját képére teremtette, ezért ők birtokosai az ebből eredő méltóságnak és örök életnek.

A mozgalom azért jött létre, hogy válasz legyen erre az ellentmondásra. Missziója a következőkben foglalható össze:
•    Isten szerető jelenlétének jele legyen a hétköznapok fiataljai számára,
•    segítse a fiatalokat kilépni azokból a helyzetekből, melyek megkérdőjelezik és megsértik istengyermeki méltóságukat,
•    felfedeztesse velük semmivel sem pótolható személyes meghívásukat,
•    a fiatalok számára élő tanúja legyen Isten életadó cselekedetének és Jézus Krisztusban megvalósuló tervének,
•    hirdesse a feltámadt Úrnak, Jézus Krisztusnak, Isten Fiának örömhírét,
•    hirdesse Jézus Krisztusba vetett hitét, és aszerint éljen.

A JOC alapítója, Joseph Cardijn hozta lére a szervezetet és fejlesztette ki az eredeti módszert, melynek segítségével a mozgalom beteljesíthette hivatását. Ez a módszer az élet felülvizsgálata (vagy a LÁSS, ÍTÉLJ, CSELEKEDJ módszer) amely arra neveli a fiatalokat, hogy maguk a fiatalok képesek változtatni a helyzetükön. Ez egy olyan eszköz, melynek segítségével a fiatalok növekedhetnek és fejleszthetik magukat, mellyel befolyásolhatják és megváltoztathatják környezetüket.
Cardijn útmutatásai alapján folytatja tovább munkáját a CIJOC újraválasztott titkársága és a nemzeti mozgalmak, köztük a magyar mozgalom is. Elköteleződésünk jeleként nyilatkozatot adott ki a szervezet, amelyet minden tagszervezet elfogadott, a fiatalok társadalomban és egyházban való aktív részvételéről.

Nyilatkozat


Mi, az ötven ország nemzeti mozgalmainak küldöttei részt vettünk a CIJOC nemzetközi tanácskozásán. Megosztottuk egymással a tapasztalatainkat, és összevetettük a fiatalok társadalomban és egyházban való aktív részvételével kapcsolatos elemzéseinket. Erről a szemináriumról tíz olyan kulcsfontosságú pontot szeretnénk kiemelni, amelyek mellett elkötelezzük magunkat.
1.
Hisszük, hogy a JOC a hétköznapok fiataljainak képzést és részvételi lehetőséget nyújt. Ennek érdekében elsősorban őket szeretnénk elérni, és olyan lehetőségeket szeretnénk biztosítani számukra, amelyek által a JOC képzésének részesei lehetnek.
2.
Minden JOC-vezetőnek felelősséget kell vállalnia a mozgalom fejlődéséért azáltal, hogy a barátait, valamint környezete és munkahelye fiataljait a mozgalomban való részvételre buzdítja.
3.
A FIATAL EMBER
Mindenki képes kellene, hogy legyen elsősorban a saját élete kialakítására. Az élet felülvizsgálatán keresztül segítenünk kell a fiatalokat abban, hogy értelmét lássák az életüknek, szabad döntéseket hozzanak, és kidolgozzák más emberekkel való együttélésük tervét. Szeretnénk, ha minden fiatal fel tudná ismerni élete elhivatottságát.
4.
A CSALÁD
A család a fiatalok szocializációjának és oktatásának első helye. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a társadalom ezen alapegysége sok országban veszélyben van. A fiatalokat képessé kell tennünk arra, hogy a testvériség és béke elősegítői legyenek a családjaikban.
5.
KÉPZÉS
Lépéseket szeretnénk tenni annak érdekében, hogy a fiatalok hozzá tudjanak jutni olyan minőségi oktatáshoz, amelyen keresztül egyénként és állampolgárként fejlődnek, és felkészülnek jövőbeli munkás életükre.
6.
AZ EGYHÁZ
Olyan fiatalokká szeretnénk válni, akik az egyházhoz tartoznak, és azért felelősséget vállalnak. Képessé teszünk más fiatalokat az egyházban betöltött helyük elfoglalására is.
7.
A MUNKA
A munka szükséges ahhoz, hogy a fiatalt elismerjék, és hogy kialakuljon benne az érték és a hasznosság érzése. Sajnos közülük sokan munkanélküliséggel és bizonytalansággal küszködnek. Annak érdekében, hogy a fiatalokat a társadalomban való nagyobb részvételre bátorítsuk, biztosítanunk kell számukra olyan méltóságteljes és stabil állást, amely segíti őket a fejlődésben. A fiataloknak ismerniük kell a jogaikat és azt, hogy megbecsülésben kellene részesíteni őket.
8.
Mi minden nap a fiatalok életéről teszünk tanúbizonyságot. A mi nézőpontunk gazdagság forrása számukra: tanúskodnunk kell az általuk megtapasztalt helyzetekről, a képességeikről és azokról az akadályokról, amelyek meggátolják a társadalomban való részvételüket.
9.
Végezetül más szervezetekkel közösen szeretnénk dolgozni, hogy minél többet tudjunk felajánlani, több fiatalt tudjunk elérni, és jobban tudjunk válaszolni a szükségleteikre. Nemzetközi koordinációnkon keresztül párbeszédet szeretnénk kezdeményezni, tapasztalatokat és módszereket szeretnénk cserélni, hogy a mozgalmunk minél több fiatalt megszólítson.
10.
Elkötelezzük magunkat amellett, hogy ezt a nyilatkozatot eljuttatjuk a saját nemzeti mozgalmunkhoz, és mindazt, amit a szeminárium során felfedeztünk, megosztjuk más JOC-vezetőkkel, hogy azok még jobban szolgálhassák a fiatal munkásokat.

A CIJOC tagszervezetek

Cikket írta: Gyuris Csaba, a Keresztény Munkásifjú Mozgalom elnöke

Dokumentumok: