Interjú 2001-ből, az alakulás éveiből

Annyit tudunk a JOC-ról, hogy a munkásfiatalok szervezete. Ki és milyen céllal alapította?
Az alakuló közgyűlés február 10.-én volt Szegeden. Több mint negyvenen voltunk, főleg fiatalok. Az alapító tagok között van az idősebb generáció képviselőjeként Hollai Feri bácsi is, az 1948-ban betiltott Katolikus Ifjúmunkások Országos Egyesületének (KIOE) utolsó titkára, Gyulai Endre püspök, Bárdosi László a pesti, Szászi Balázs a szegedi JOC csoportok kísérője.
A cél, hogy segítsünk azokon a fiatalokon, akik még nem csúsztak le teljesen, de ez irányban haladnak. Módszerünk a Revison Vitae tanult és tanulatlan fiatalok számára is olyan mankót ad a kezükbe, amely segítségével jobban megérthetik életüket, és változtatni tudnak, ha kell. Ezeket a fiatalokat szeretnénk közelebb hozni az Egyházhoz.
-Magyarországon mióta és milyen formában van jelen a mozgalom?

A mozgalom jelenlegi két központja Szeged és Budapest. Én inkább a szegedi helyzetet ismerem. Itt a mozgalom lelke Szászi Balázs, aki Gyálarétre került ki lelkipásztori munkatársként. Itt ismerte meg a faluban élő fiatalok problémáját, életét és kereste azokat a módszereket amellyel segíteni lehet. Évről évre összegyűltek a tapasztalatok s ezeket összegezve indított el a JOC iskolát azoknak a fiataloknak, akik az ő közösségeibe jártak. A JOC iskolába lehetett elsajátítani a „JOC szellemiséget”, amely a fiatalokkal való foglalkozásban a legtöbb segítséget adja. Ebben nagy segítséget adott az is, hogy közben felvettük a kapcsolatot a nemzetközi JOC-al és sok tapasztalatot vehettünk át a nemzeti szervezetektől.

Az iskola elvégzése után kezdték el munkájukat a JOC aktivisták. Ennek eredménye, hogy több csoport is alakult, ahol aktív tevékenység folyik.
-Milyen korú fiatalok csatlakozhatnak a mozgalomhoz?
Az alapszabályunkban azt kötöttük ki, hogy rendes tagoknak (vagyis azok akik a közgyűlésen szavazhatnak is) 14 és 30 év közöttinek kell lenni. Erre azért van szükség, hogy a mozgalom az ifjúság mozgalma legyen és a fiatalok dönthessenek saját jövőjükről. Természetesen az idősebb vezetőknek, kísérőknek is fontos szerepe van a mozgalmunkban. Ők pártoló tagként csatlakozhattak a mozgalomhoz. Ha valaki átlépi a harminc éves korhatár akkor belőle is pártoló tag lesz. Az ő feladatuk, hogy tanácsaikkal segítsék a fiatalok mozgalmát.
-Milyen tagcsoprtok vannak és azoknak mi a konkrét feladata?
A tagcsoportok tevékenység alapján szerveződtek. Szegeden működik a „JOCK kör” amelynek már munkát vállalt fiatalok a tagjai. Működik egy csoport melynek tagjai a csoport vezetők. Gyálaréten „Szuper csapat” néven a gyálaréti fiatalok alakítottak csoport. Egy csoport gyulán szervez havonta játékos estéket az ottani szakközépiskola fiataljainak, egy másik „Társ suli” néven párkapcsolati tréninget szervez. Egy alapítvány is csatlakozott a mozgalomhoz. Ők ifjúsági énekkarokat támogatnak.
Ezen kívül több alakulóban lévő csoport is van. Természetesen időt kell hagyni, hogy a kezdeményezések beérjnek.
-Milyen gyakorlati segítséget adnak a fiataloknak?
Joseph Cardijn, a Keresztény Munkásifjú Mozgalom alapítójának alapgondolata volt, hogy először meg kell ismerni a fiatalok élethelyzetét és ennek megfelelően kell alakítani a tevékenységet. Ezért mi nem kész programokat nyújtunk a fiataloknak, hanem az élet hozza a programokat. Így jött létre például a baby sitter csoport. A fiatalok megkerestek minket, hogy munkát szeretnének vállalni. Beszélgetések során kiderül, hogy a gyermekvigyázás egy alkalmas munka lehet. Természetesen, hogy munkába álljanak, képzés volt szükség, így elindítottunk, és ma már működik egy baby sitter csoportunk is.
Kapcsolatot tartunk a Szeged környéki ifjúsági vezetőkkel. Szeretnénk segíteni a közösségvezetők munkáját is, ezért aktivistáknak képzést szervezünk középiskolás korú fiataloknak.
-Mennyire ismert a Mozgalom a munkásfiatalok körében?
Hát ezen dolgozunk… Természetesen még most bontogatjuk szárnyainkat. A munkánk nem látványos és sok elkötelezett emberre van szükség. De az idő nekünk dolgozik.

Dokumentumok: