Keresztény Munkásifjú Mozgalom

A mozgalomról

A KMM-JOC mozgalom azért jött létre, hogy különleges küldetést vigyen végben a munka világába. Elsősorban az egyszerű sorsú munkásfiatalokat szólítja meg. Azokat is szívesen látja, akik elkötelezettséget szeretnének vállalni a mozgalom missziója mellett.
A JOC szíve az a hitből fakadó igazság, amit alapítója világosan és sokszor megfogalmazott: a fiatal munkásokat Isten a saját képére teremtette, ezért ők birtokosai az ebből eredő méltóságnak és örök életnek. Emellett ott a rideg valóság is: a legtöbb fiatal nincs tudatában ennek a nagyszerű dicsőségnek, és nehezen is fedezik ezt fel az őket körülvevő körülmények és értékrend miatt.
A JOC azért jött létre, hogy válasz legyen erre az ellentmondásra. Missziója a következőkben foglalható össze:
  • Isten szerető jelenlétének jele legyen a hétköznapok fiataljai számára,
  • segítse a fiatalokat kilépni azokból a helyzetekből, melyek megkérdőjelezik és megsértik istengyermeki méltóságukat,
  • felfedeztesse velük semmivel sem pótolható személyes meghívásukat,
  • a fiatalok számára élő tanúja legyen Isten életadó cselekedetének és Jézus Krisztusban megvalósuló tervének,
  • hirdesse a feltámadt Úrnak, Jézus Krisztusnak, Isten Fiának örömhírét,
  • hirdesse Jézus Krisztusba vetett hitét, és aszerint éljen.

A kezdetek

Az első világháborút követő években a munkásság Belgiumban és Európa többi országában nagyon távol került az Egyháztól. Ezt tapasztalta Joseph Cardijn, munkásszármazású belga pap is. Amikor megismerkedett azokkal a gondokkal, amelyek a munkásfiatalokat gyötörték, elhatározta, hogy harcolni fog a munkások anyagi jólétének megteremtéséért, és azért, hogy felemelje őket az Istenhez való kötődés méltóságára.
A JOC mozgalmat Joseph Cardijn 1925. április 18-án alapította. Mozgalma vezetését azokra a fiatalokra bízta, akiknek feladatává tette, hogy „kovásszá” legyenek, és hassák át a munkások sokmilliós tömegét. Cardijnnak kedvenc mondása volt: „Minden egyes munkásfiatal élete drágább a föld minden aranyánál!”
A nemzetközi mozgalom két szervezetté vált szét, brüsszeli központtal (JOCI) és római központtal (CIJOC Coordination Internationale de la Jeunesse Ouvrière Chrétienne). A magyar KMM-JOC teljes jogú tagja a CIJOC-nak.

Magyar munkáspasztoráció kezdetei

KATOLIKUS IFJÚMUNKÁSOK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (1921-1948)

A század eleji magyarországi munkásmozgalmak, szakszervezetek egyre inkább azok irányítása alá kerültek, akik a bajok megoldásának lehetőségét csak az osztályharcban, az erőszakos szocializálásban vélték megtalálni.
Magyarországon a világiak apostolkodásának legfőbb szorgalmazói a jezsuiták voltak. Az általuk szervezett és vezetett kongregációkban kaptak helyet a különböző társadalmi rétegek. Ebben az időben Elsasser páter felszólítására összejött közel hatvan fiatal egyetemi hallgató, akik dr. Mészáros János budapesti érseki helynök vezetésével megalakították a Keresztény Iparos és Munkásifjak Országos Egyesületét. Sajnos az egyetemistáknak fogalmuk sem volt a munkásfiatalok életkörülményeiről, otthoni és munkahelyi gondjaikról. A magyar, katolikus munkásifjú mozgalom gyökerei azok a fiatal egyetemisták, akik ottmaradtak a munkásfiatalokkal. Ilyen volt Dr. Kostyelik Ferenc fogorvos, aki egyetemi tanulmányait befejezve, a megmaradtak munkásfiatalokat fogta össze.
Hasonló elhivatottságú fiatal volt Haklik Lajos, aki harmincöt esztendős korára, már gazdag tapasztalataival, jó humorával, megnyerő modorával nagy csapat fiatalt gyűjtött maga köré. A KIOE-ban dolgozott Kertész László, aki 1912-ben született Székesfehérváron. A fiatalok szervezése mellett Kertész László megszervezte a helyi kereszténydemokrata szakszervezeti csoportot is, először a szobafestőkét, majd a cipészekét és az utcaseprőkét is.
1938 januárjában Cardijn egyhetes tájékoztató tanfolyamot szervezett Bécsben a kelet-európai papság részére azzal a céllal, hogy velük megvesse az alapjait az itteni országok JOC szervezeteinek. Kerkai Jenő és Nagy Töhötöm jezsuita teológusok, akik nem sokkal később a KALOT mozgalom szervezői lettek, és a KIOE országos elnöke dr. Mészáros János budapesti érseki helynök is ott volt a találkozón.
1938-ban az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmából Joseph Cardijn Budapestre látogatott. A rövid látogatás során Cardijn megbeszélést folytatott a KIOE vezetőségével. Ezután Cardijn három hónappal később, augusztus végén érkezett újból Budapestre.
A háború előtt, 1938-ban érte meg a KIOE fénykorát, de sajnos a háború sok fiatal munkást kényszerített a frontra. A háború után hiába bíztak a társadalom újjáépítésében, néhány év illegális munka után jöttek a letartóztatások, s 1948 augusztusában a tanoncotthonokat is államosították.

Keresztény Munkásifjú Mozgalom

Magyarországon 1990-től 1999-ig az újjáindított mozgalom elsősorban polgári csoportosulásként volt jelen főleg Szeged környékén. Ezt követte a szervezetépítés időszaka, új csoportok bevonása a munkába. Jelenleg Magyarországon egyesület formájában működik a szervezet.

Formálás: